Michael Andretti és csapata tényleg szinte minden követ megmozgatva szeretne az F1-be kerülni. Hiába sikeresek több sorozatban is, a legnagyobb falatra fáj a foguk.
Az Andretti Autosport anno 2001-ben, egy CART-csapatként jött létre, és az ottani (később IndyCar) sikerekre alapozva azóta további bajnokságokba is bővítették az alakulatot. Rallycrossban például sorozatban öt amerikai bajnoki címet szereztek, és futamgyőzelemig jutottak a Formula E-ben, az American Le Mans Seriesben [az IMSA elődje], az ausztrál Supercarsban és az Extreme E-ben is.
A szervezet alapja azonban továbbra is az indycar.com és az együléses versenyautók maradtak, annak ellenére, hogy az amerikai bajnokságok népszerűsége éppen kiheverte az IndyCar és a CART rivalizálását.
A bajnokság, amitől még Ecclestone is félt – a CART látványos sikere és bukása
Az IndyCar körül átalakultak a körülmények… vagy mégsem?
Az IndyCar viharos időszakát követően végül Roger Penske vette át a sorozat és az Indianapolis Motor Speedway irányítását 2019-ben, és… Azóta jött a COVID, és nem történt meg az ugrásszerű növekedés vagy a visszatérés az aranykorba.
A legnagyobb kritikát az kapta, hogy a több, mint 10 éves Dallara karosszériát és a motorokat nem tudták felváltani egy újabb konstrukcióval, hiába voltak tervek évek óta. A döntésképtelenség ráadásul egy harmadik motorgyártó távozásához is vezetett, így végül maradt minden a régiben.
Igaz, a versenyekre nem lehetett panasz, és a fiatal pilóták révén az utánpótlás is biztosítottnak tűnik, amikor az olyan veteránok, mint Scott Dixon és Will Power szögre akasztja a sisakot. A nézőszám is emelkedik, de ez lehet annak is oka, hogy a Forma-1 térnyerése miatt az egész motorsport iránt nagyobb lett az érdeklődés, nem feltétlenül Penske törekvéseinek köszönhető ez.
A versenynaptár sem ment át nagyobb változáson, bár úgy tűnik, úton vannak a változások ezügyben.
Penske újítási kísérletei eddig úgy tűnik, zátonyra futottak. Egyrészt sok év után megszakították együttműködésüket az iRacinggel, és helyette egy új videójátékot akartak piacra dobni, de a csőd szélére sodródott a stúdió, akik felelősek a projektért. Hasonló sorsra jutott a Drive to Survive mintájára létrehozott dokusorozat készítője is, így kérészéletű lehet ez a projekt is.
Andretti nagyobb közönséget szeretne magának, és úgy tűnik, ezért minden követ megmozgatnak. Januárban tőzsdére bocsájtották a csapat mögötti céget, utána pedig a befolyt tőkéből új főhadiszállás építésébe kezdtek. Az F1 minden pénzügyi kételyére azt felelték, a pénz nem akadály, de vajon tényleg így van?
A Cadillac-kel kötött szövetség is jó helyzetbe hozza őket autóipari szempontból, de azonkívül még egy fontos üzletet ütöttek nyélbe a télen: felvásárolták Amerika egyik legnagyobb sportautó csapatát, a Wayne Taylor Racinget. Ennek következtében szorosabbra fűzték a kapcsolatukat a Hondával az Acura révén, akiknek a gyári programja a GTP [a Le Mans-i királykategória] és a GT3-as autókkal is a kezükbe került. Ha ez még nem lenne elég, Andretti az európai junior bajnokságokba is csatlakozna, ami érdekes kérdéseket vet fel.
Az elsőszámú céljuk ezzel az volt, hogy kifejezzék az elhatározásukat a Forma-1 felé. Michael Andretti azonban kiemelte, a juniorjaikat szeretné kinevelni az F2-es és F3-as csapatokkal. Jelenleg a négy autót számláló Indy NXT (korábban Lights) istállójuk hivatott erre, az IndyCar alá betagozódva.
Amerikai nevelőprogram Európában?
Ugyan Andretti nem közölte egyből azt, hogy ezzel véget vetnének a programnak, valószínűleg két nevelőcsapat fenntartása sokkal több pénzt és embert emésztene fel, mint amivel most rendelkeznek – főleg egy potenciálisan induló F1-es programot is beleszámítva.
Ha pedig inkább az F1 létráján mennek végig az amerikai tehetségek, azzal az IndyCar utánpótlása csappanhat meg. A „Road to Indy” elnevezésű bajnokságok így is megszenvedték a COVID hatását, és már nem először kell vetekedniük az FIA-val a versenyzőkért.
A tavalyi évhez képest az Indy NXT, a USF Pro 2000 és a USF2000 indulóinak száma is növekedett (10 környékéről már inkább 20 felé közelít a szám), azonban az is látszik, hogy az Európába igyekvő juniorok miatt az FIA bajnokságai meg tudták vetni magukat az óceán túloldalán is.
Elsőként az FIA 2016-ban indult F4-es bajnoksága az, ami szóba kerülhet bármilyen fiatal versenyző karrierjáben. A többször akár 30 főt számláló mezőnyhöz képest a Road to Indy hasonló szintjén (USF Juniors), tavaly egy hétvégén sem volt több 20-nél a nevezők száma.
Aztán ott van még a Formula Regional Americas (korábban F3), ami az eddigi 5 szezonjában megduplázta az indulóinak számát. Igaz, a 12 még így sem számít acélos számnak, de ezzel a bajnoksággal is egyre jobban számolnia kell a csapatoknak és a pilótáknak is.
Főleg, hogyha a Forma-1 a céljuk, ami még az IndyCar-versenyzők esetében is előfordul. Hiszen az FIA a saját bajnokságaiban szerzett eredményeket kiemelten számítja bele az F1-hez szükséges szuperlicensz-rendszerbe.
Apró figyelmetlenség miatt az F1 összetűzésbe keveredett egy legendás amerikai pályával
Hiába nem akarják elismerni a felek, az óceán két oldalán állók érdekei ütköznek, ez látszik a nemrég nyilvánosságra kerülő kisebb nézeteltérésből is. Az emberek (legyen szó csapatokról vagy nézőkről) ideje és pénze ugyanis véges, és kevesen vannak, akik mindkét – egymástól egyébként igen sokban eltérő – sorozattal tudnak egyszerre foglalkozni.