A NASCAR Cup Series minden egyes versenyzője egyetért egy valamiben: az első Daytona 500 az egy örök emlék mindannyiuknak.

Az amerikai autóversenyzés hagyományosan jóval korábban ébred Európához képest. Az IMSA szezonja már elkezdődött a daytonai 24 órással, amelyet Castroneves nyert meg, és nyakunkon a NASCAR szezonnyitója is, ugyanezen a helyszínen, csak 500 mérföldes távval. A Daytona 500 minden kétséget kizáróan a naptár legnagyobb presztízsű versenye, éppen ezért meghatározó emlék minden versenyző karrierjében. Ezzel kapcsolatban osztották meg gondolataikat az NBC Sports kérdésére válaszolva, néhány nappal a verseny előtt.

Kyle Larson

„Az első Daytona 500-as futamon emlékszem, hogy végigsétáltam a versenyzők bemutatásához használt kifutón, ami nagyon menő volt, és a tömeg hatalmas volt. A verseny számomra borzalmasan alakult. A 2. körben nekimentem a falnak, aztán az eső miatt késleltették a versenyt, és másnap kellett éjszakáznom, majd befejeznem a versenyt, és biztos vagyok benne, hogy egy újabb balesetben kötöttem ki. Azt hiszem, végül a harmincvalahányadik helyen végeztem (Larson végül 38. lett 2014-ben – a szerk.). Nem volt túl jó az első alkalom számomra, de az, hogy akkor először megtapasztalhattam ezt az egész miliőt, nagyon klassz volt.”

Michael McDowell

„Az első Daytona 500 már csak azért is volt felemelő számomra, mert egyáltalán el kellett jutnom oda. Kőkeményen meg kellett dolgoznom ezért. Soha nem volt biztos helyünk. Így az első évben, 2010-ben lemaradtam róla. 2011-ben versenyeztem, hogy bejussak. Azt hiszem, azok után, hogy azt a versenyt végül kihagytam, és nem tudtam versenyezni, és közel voltam hozzá, de nem sikerült, nagyon édes élmény volt, amikor a következő évben végre összejött. Daytonában 50-60 autó szokott ott lenni, és nagy dolog volt ott lenni a versenyen.”

Ryan Blaney

„Az első 500-as versenyem 2015-ben volt. A Wood Brothersnél versenyeztem. Nagyon különleges, hogy a Wood Brothersnél vezethetsz, és a Daytona 500-on debütálhatsz a Cup Seriesben. A verseny vége felé lerobbantunk, ami sajnálatos volt. Kicsi hiányzott volna csak, hogy végigmenjek, de nagyon jól éreztem magam azon az egész héten. Emlékszem, arra gondoltam: ‘Ember, ez király. Képes képes vagyok arra, amit apa csinált. Apa sokszor megtapasztalta ezt. Az egész hét őrületes, és a versenynap reggelén, ami a verseny előtt zajlik, egyszerűen őrületes, és hogy ezt első kézből tapasztalhattam meg. Nagyon különleges volt.”

Bubba Wallace

„Az első Daytona 500-as élményemet sosem fogom elfelejteni, amikor az első próbálkozásom során második lettem. Egyszerűen egy mindent elsöprő nap volt. Mindent megtettem, hogy ne kövessek el hibát, a boxutcában mégis száguldoztam, és elvesztettem a rajthelyet. Az utolsó újraindításnál minden összejött, és sikerült a második helyen végeznünk. Nagyon különleges nap volt számunkra. Nagyon nagy feladat lesz túlszárnyalni. De meg kell nyerni a Daytona 500-at, és tudjuk, milyen nehéz ez.”

Kyle Busch

„Az első Daytona 500-as versenyem 2005-ben volt. Azt hiszem, ez pont abban az időszakban volt, amikor a sárga/narancsszínű blokkokat tették a falra, azért, hogy ne legyen tolás azon a ponton túl. Vagy valami ilyesmi, nem tudom. Furcsa volt. Az egyik újságíró adott nekem egy fényképezőgépet, egy eldobható fényképezőgépet, hogy vigyem magammal és fényképezzek le dolgokat, hogy dokumentáljam az ott töltött időt, így készítettem egy képet az egyik ilyen mellett, úgyhogy emlékszem rá.”

„Aztán bevittem a fényképezőgépet a kocsiba. Szóval amikor az első Daytona 500-as futamon az első köreimet vezettem, az első Daytona 500-as futamon, kihúztam a zsebemből, lefényképeztem és visszatettem. Nem igazán tudom, hogy az a kép valaha is előhívásra került-e vagy sem. Mindegy, röviden az egész: Jeff Gordon nyert, én pedig fogalmam sincs, hol végeztem (38. – a szerk).”

Chase Elliott

„Az első részvételemben sok minden történt. Ez volt az első versenyem a 24-es autóban. Jeff (Gordon) éppen akkor hagyta abba és lett kommentátor, és összejött a pole is. Sok minden történt, nagyon élveztem. Egyike azoknak a pillanatoknak, amelyeket biztosan soha nem fogsz elfelejteni. Néhány dolog egészen nagy érzelmeket váltott ki belőlem.”

„Ez egy olyan dolog, amit meg kell tapasztalnod, hogy megértsd és rájöjj, hogyan kell kezelni az egészet. Úgy érzem, ahogy telik az idő, az ilyen nagyobb pillanatokkal egyre könnyebb megbirkózni, és képes vagyok a dolgokat a helyükre tenni, és képes vagyok fontossági sorrendet felállítani, és azokra a dolgokra koncentrálni, amelyek számítanak.”

Alex Bowman

„Az első Daytona 500-as versenyem 2014-ben volt. Az volt az első Cup-futamom. Nagyon stresszes hétvége volt. Úgy mentünk oda, hogy nem voltunk bebiztosítva az indulásunk, nem voltunk elég gyorsak a kvalifikáción ehhez. Így ott kellett lennünk a Duelben is. Akkoriban az első 15-ben kellett végezni a Duelben, hogy bejussunk, és mi a 14. helyen végeztünk, szóval nagyon szoros volt. Örülök, hogy ott lehettem abban a versenyben.”

„Emlékszem, amikor vasárnap kisétáltam a versenyzői kifutóra, annyi embert láttam, mint soha addig az életemben. Ez egy hatalmas esemény, és örülök, hogy továbbra is részese lehetek.”

Chris Buescher

„Az első Daytona 500-as versenyemen (2016-ban) valószínűleg úgy végeztem, mint sokan mások, a pálya melletti ellátóközpontban. Elszállt az autó jobb hátulja, és frontálisan ütköztünk az 1-es kanyarban. A mai napig valószínűleg ez az egyik legkeményebb ütközés, amit valaha kaptam. Szóval nem sok kellemes emlékem van az elsőről. Azt hiszem, az az autó egyenesen a roncstelepre került. Valahol van egy képem róla, az egész egy roncs volt.”

Justin Haley

„Az első Daytona 500-as versenyem olyasmi, amiről soha nem is álmodtam volna. Először is a világ legnagyobb stock car versenyén vagy, aztán személyesen az első 500-as versenyemen ott volt az elnök, Trump, ami egy hatalmas esemény volt. … Emlékszem, hogy a verseny előtt Trump elnök ide repült, és a titkosszolgálatnak mindannyiunkat meg kellett motoznia. Le kellett vennünk az öltönyünket, mert közel álltunk hozzá. Nem hiszem, hogy ez a Daytona 500 szokásos működési rendje volt.”

„Az a tény, hogy az elnök ott volt, sokkal különlegesebbé tette számunkra. Nem vagyok egy nagy politikus. Jó volt látni ezt. Látni a sport iránti szeretetet, a teltházas lelátókat, az energiát, látni és érezni a teltházas Daytona légkörét, és aztán nyilvánvalóan a versenyen is. Ilyet még sosem láttam. Soha nem láttam még ilyen hosszú sorokat a boxutcában.”

Denny Hamlin

„Az első Daytona 500-as élményem 2004-ben volt, amikor Dale Jr. vendégeként érkeztem a versenypályára. Épp akkor találkoztunk az interneten, versenyzés közben. Nem igazán tudom, miért, de meghívott, hogy jöjjek el, és maradjak vele és a barátaival azon a hétvégén. Végül megnyerte a versenyt. Soha nem felejtem el, hogy a Victory Lane-en ünnepeltem, és átvettem a trófeát. Onnan átvittem a golfkocsiba, és vele és a buszsofőrrel mentem vissza. A golfkocsitól a buszig vittem, és azon tűnődtem, hogy vajon lesz-e valaha sajátom.”

„Versenyzőként először 2006-ban voltam itt. Emlékszem, hogy nagyon ideges voltam. Nagyjából ennyit lehet mondani róla. Megértettem, hogy milyen nagy esemény és milyen különleges, és hogy ez volt az első indulásom a Cup Seriesben az újonc szezonomban, nagy volt a nyomás. Így kell kezdeni az évet. Jól vagy rosszul indulsz? Őszintén szólva fogalmam sincs, hogyan sikerült a versenyem. Nem emlékszem semmire. Nem sok mindenre emlékszem, kivéve a verseny előtti izgalomra és a pillangókra, amiket éreztem.”

Kevin Harvick

„Számomra és a pályafutásom szempontjából sok minden visszafelé alakult, az ellenkezője történt, mint ahogyan valószínűleg kellett volna. Az első szezonomban (2001-ben) minden versenyen indultam, kivéve a Daytona 500-at, Dale Earnhardt halála miatt. Amikor 2002-ben aztán visszatértem, az volt talán a legnagyobb pillanat a karrieremben. Azt hiszem, egy 23 autóból álló tömegkarambol elején kötöttem ki. Határozottan egyike volt azoknak a pillanatoknak, amikor azt kívánod, bárcsak egy kicsit másképp csinálhattad volna, és egy kicsit jobb lett volna a végeredmény.”

„A Daytona 500 megragadhatja az érzelmeidet, és felforgathatja őket, és a feje tetejére állíthat. Olyan dolgokat akarsz tenni, amikről tudod, hogy nem kellene, és olyan kockázatot vállalsz, amiről tudod, hogy nem kellene, és nem fog működni, de mégis megteszed, csak azért, mert ez a Daytona 500. Az érzelmek és az elvárások kontrollálása, valamint a hét irányítása nagyon fontos.”

Brad Keselowski

„Emlékszem az első Daytona 500-as versenyemre, konkrétan arra a színtiszta csalódottságra, amit éreztem. Nagy verseny, nagy nap. Nagyszerű autó. Elindultam a versenyen, talán öt kört futottam, defektet kaptam és összetörtem az autót. Ez az, amire emlékszem az első Daytona 500-amból,.”

Daniel Suárez

„Életem legelső Cup-futama a Daytona 500 volt 2017-ben. A dolgok egy kicsit a feje tetejére álltak akkor a holtszezonban, és végül úgy alakult, hogy 2017-ben a Cup Series-ben versenyzem. Nem így volt ez az egész eltervezve. Korábban még soha nem indultam egyetlen Cup-futamon sem. Nagyon megterhelő volt. Rengeteg dolog történt. Jó volt. Úgy éreztem, hogy ez egy jó kezdet volt. Ahogy mindig mondom, a legjobb még csak most jön.”

Kurt Busch

„Egyszerűen mindentől el voltam ájulva Daytonában. Az előző évben részt vettem a Truck Series versenyén, majd jöhetett újoncként a Cup, és benne vasárnap a show. A pompa, a szurkolók energiája, és az egész izgalom, ami a verseny előtt zajlik. Annyira ideges voltam, hogy majdnem beugrottam az autómba, és jobbra fordultam az 1-es kanyarban. Elég vad az egész. Az embernek eláll a lélegzete. Még ha versenyző is voltam már addigra, semmi sem tud felkészíteni az 500-ra.”

Martin Truex Jr.

„Az első Daytona 500-as élményem, hogy a Duel során kellett rá kvalifikálnom. Emlékszem, milyen nyomást éreztem. A DEI számára vezettem. Ők voltak a superspeedway királyai akkoriban, és a Busch-csapatunk építette az autót. Emlékszem a nyomásra, amit a Duel előtt éreztem. Azt hiszem, az elsőben voltam, ha jól emlékszem, szóval nem igazán tudtad pontosan, hogy mit kell tenned, és én csak próbáltam az élen menni. Azt hiszem, végül negyedikek lettünk, szóval ez nagy dolog volt számunkra. Nagyszerű érzés volt, hogy sikerült teljesítenünk.”

William Byron

„Elég homályos az egész. Úgy érzem, mintha sokat baleseteztem volna. Azt hiszem, a Duel során is karamboloztam. Azt hiszem, ütköztem, majd mégis elég jól kezdtük a versenyt, végül a versenyen megint volt néhány incidensem. Emlékszem, hogy befejeztem a versenyt, és elégedett voltam vele. Örültem, hogy befejeztem a versenyt, és örültem, hogy láttam a kockás zászlót. Az élmény egyszerűen őrületes volt, az izgalom a bemutatkozás körül nagyon király volt.„