Nem tetszett a közönségnek az, ahogy megnyerte a poconói versenyt Denny Hamlin, ehhez ugyanis veszélyeztetnie kellett egyik riválisát.
Több, futamgyőzelemre esélyes pilótától kellett idő előtt elbúcsúzni, például alighogy megnyerte az első szakaszt, az újraindítás után máris véget ért Joey Logano versenye, amikor a mezőny belejéből egyszercsak ő volt az, akinek nem maradt helye.
Utána a sok újraindítás következett, nem igazán tudott elindulni a mezőny egy hosszabb etapra. William Byron és Kyle Larson többször is felvezették egymás mellett a két sort, utóbbi azonban túl nagy löketet kapott egyik alkalommal hátulról Christopher Bell jóvoltából, így egy megpörgéssel visszacsúszott a mezőny végére.
Később ennek ellenére elnyújtotta az etapját és ennek köszönhetően a második szakasz vége az élen találta.
A harmadik szakasz két esetről marad emlékezetes: az egyik Tyler Reddick és Austin Dillon ütközése. Utóbbi középen nem hagyott helyet ellenfelének és ráfordulva a falban kötött ki. Dillon már másodjára kötött ki aznap a falban, de most már utoljára. Olyan dühös volt a versenyének véget vető Tyler Reddickre, hogy utána dobta a sisakját is.
Kicsit később a harmadik helyen haladó Alex Bowman forgott ki gyanúsan Hamlin előtt, de nem volt kontakt köztük. Később viszont már igenis lehetett hibáztatni a podcast-tulajdonost. Larsonnal küzdött az első helyért, és nemes egyszerűséggel beleterelte a falba. Ugyan éppen kijött egy sárga – így Larson nem veszített rögtön pozíciót, és a célegyenesben, kisebb sebességnél viszonozta a szívességet – később visszaesett, és csak a 20. helyen tudott végezni.
Az egész versenyen jól teljesítő Reddick és Martin Truex Jr. ronthatta volna el Hamlin örömét, de 2 körrel a vége előtt Ryan Preece forgott meg, és a NASCAR csak lassan, a fehér zászló után lengette be a sárgát, így nem volt már hosszabbítás. Hamlint így a helyszínen füttykoncerttel „köszöntötte” a közönség 50. Cup-győzelme alkalmával.