back to top
hétfő, július 22, 2024

Esős káoszfutamon történt az IndyCar legszorosabb befutója

Dátum:

Megosztás:

26 éve történt egy fordulatos esős verseny végén, nem két, hanem három pilóta haladt át egyszerre  a célvonalon.

- Reklám -

Portland következik az IndyCar menetrendjében, egy aszfaltcsík, amelyik alig 3 kilométeres hosszával a legrövidebb épített pályának számít a naptárban, és javarészt padlógázas szakaszokból áll.

- Reklám -

A verseny a 1997-es CART-bajnokság első épített pályás futama volt, és az esős versenyen olyannyira szoros végeredmény született, hogy történelmet írtak vele.

Addig Paul Tracy uralta a szezont, ugyanis a Penske szinte verhetetlen volt az oválokon, balszerencséjére azonban ez a másik épített pályákon nem volt így. Egy futamot nyaki görcsök miatt ki is kellett hagynia, ezért a többieknek is volt lehetősége a bajnoki címért küzdeni.

- Reklám -

Michael Andretti, Greg Moore és Scott Pruett is jól teljesítettek az év első felében, de nem mutattak kiegyensúlyozott formát, és többször a középmezőnyben, nem úgy, mint Tracy.

Egy bizonyos Alex Zanardi tudta még tartani a lépést velük, azután, hogy az előző évben harmadik lett a bajnokságban, egyenletes teljesítményt nyújtott, de csak egy dobogója volt akkor, amikor a mezőny Portlandbe érkezett.

Lábak nélkül is győzni tudott az Amerikában legendává váló ex-F1-es pilóta

Pruett szerezte meg a pole-t, az első körben meg is tudta tartani a helyét, míg mögötte Bobby Rahal (jelenleg a Rahal Letterman Lanigan Racing csapatfőnöke) megpördült, de nem lendült azonnal a sárga. A második helyen haladó Gil de Ferran (jelenleg a McLaren tanácsadója) sem tudta a pályán tartani az autóját, így Pruett egy nagyobb előnyre tett szert.

Ezután rövid idő alatt több sárga is megszakította a verseny menetét – egyet az eső miatt rendeltek el – így egyben maradt a mezőny. Az F1-et is megjárt Mauricio Gugelmin vette át a vezetést, és amint javultak a körülmények, újra útjára engedték a pilótákat.

A kiállások során Zanardi került az élre, amikor Dale Coyne autója megállt a pálya szélén, és menteni kellett. Az újraindításnál egyszerre több baleset is történt: Pruett már a célegyenes előtt megpördült, míg Dario Franchitti és Al Unser Jr. az azóta elhíresült sikán után akadtak össze, és kötöttek ki a gumifalban.

A verseny hatodik és hetedik sárgája következett, amikor Pruett újra megpördült, majd pár körrel később Bryan Herta, P.J. Jones és Gualter Salles az első féktávon ütköztek össze, így öt körig sem jutott el a mezőny baleset nélkül.

A javuló körülmények között Herta megpróbálkozott a slick gumik felrakásával, de az azóta csapatfőnökké váló pilóta kipördült, aztán Jones is megállt a pályán, a balesetből fennmaradó sérülések miatt.

Paul Tracy a következő kiállásoknál próbálkozott meg a száraz pályás gumikkal, de ő is megpördült. Pár körrel később a versenyt vezető Mauricio Gugelmin és a második (háromszor F1-es dobogóra is felálló) Mark Blundell is váltott, míg de Ferran megpróbálta kihúzni esőgumikkal a végéig, ugyanis az időkorlát 2 körrel lerövidítette a versenytávot.

Blundell az utolsó 4 körben 17 másodperces hátrányt dolgozott le de Ferrannal szemben, és végül az utolsó kanyar után, a célegyenesben került vetélytársa mellé. Még a mögöttük érkező Raul Boesel is be tudott férkőzni melléjük, így hármas célfotóval ért véget a verseny.

Végül 24 ezreddel Blundellt intették le elsőként.

„Sosem volt spotterem, így nagyon kevés információt kaptam kívülről. Még a csapatrádió sem olyan minőségű volt, mint manapság. Végérvényben én voltam, aki meghozta a döntést, hogy mikor jövök be, de ez ma is így van” – emlékezett vissza a brit 2022-ben, a The Race podcastjában.

„Nem léteztek még különféle programok, amik megmondták volna, mi az optimális. Csak annyit tudtak mondani, hogy esélyünk van a futamgyőzelemre. Ez végül csak az utolsó kör utolsó kanyarjában jött el, és még akkor sem tudtam, hogy én nyertem.

Onnan láttam, hogy az eredményjelző az én rajtszámomat írta előre. Senki nem mondta nekem a rádión, mert mindenki annyira izgatott volt.”

Ez a szezon második felének kezdete, ugyanis megfordultak az erőviszonyok. Tracy, Moore és Andretti egy dobogót sem tudtak szerezni a hátralévő versenyeken, míg Alex Zanardi és Gil de Ferran szárnyalásba kezdtek, és a bajnokság első két helyén végeztek.