A közel 50 évig a sorozatban tevékenykedő Mike Shelton – a NASCAR alelnöke – is díjat kapott a sportért végzett hozzájárulásáért. T. Taylor Warren, az 1959-es Daytona 500 célfotójáért felelő fotós pedig a média területen részesült elismerésben.
De az este három sztárvendége a 2018-ban 90 évesen is rajthoz álló Hershel McGriff, a négy Earnhardt-címben szerepet játszó Kirk Shelmerdine, és a 2003-as bajnok, Matt Kenseth volt.
Matt Kenseth
Kenseth mindössze egy győzelemmel, de rendkívül kiegyensúlyozott eredményekkel lett bajnok 20 éve, aminek következtében bevezették a Chase-t vagyis bajnoki hajrá rendszerét, amit ma is használnak Playoffs (Rájátszás) néven.
Érdekes módon legjobb eredményeit jóval ezután szerezte, ugyanis két Daytona 500 győzelme van 2009-ből és 2012-ből, legtöbb győzelmét, ötöt pedig egy évre rá szerezte.
Amire viszont talán a legtöbben emlékeznek, az a 2015-ös Rájátszásban nyújtott teljesítménye. Ugyan hamar kiesett, többek között Joey Loganónak köszönhetően, aki többször is keresztülhúzta a számításait. A cérna Martinsville-ben pattant el, amikor Logano csapattársa, Keselowski lökte ki, és Kenseth ezután lekörözöttként bánt el az addig sorozatban három futamot nyerő pilótával.
„Mindig is létrakánt tekintettem a karrieremre. Az aljáról kezdesz, és tetejére kell felkapaszkodni. Az én létrámon több száz fok volt.” – fogadta el az elimerést Kenseth, mielőtt megköszönte volna a segítséget a jelenlévőknek.
Kirk Shelmerdine
A Hall of Fame második díjazottja, Shelmerdine – az elismeréshez méltóan – nagy szerepet játszott a NASCAR történelmének alakulásában. A Richard Childress Racing első győzelmének kovácsa volt (Ricky Rudd mögött), majd Dale Earnhardt mellett érte el legnagyobb sikereit.
Később maga is kipróbálta a versenyzést, aminek három ARCA győzelem lett az eredménye, mielőtt visszatért volna előző szerepköréhez a másodsztályban.
„Hogy mi tesz egy jó vezető mérnököt? Egyszerű – a pilóta. Mindannyian ismertük Dale-t. Mi más is lehetne mondani? Nem is tudom. Szerintem csak kevesen tudták, milyen érzékeny volt – úgy értem, minden érzékszervével.”
„Amikor mi ketten összekerültünk, ösztönösen stimmelt minden: ahogyan beszéltünk az autóról, mit kell tennie. Mindannyian szerettük őt, néha még mi is azt hittük, varázslat, amit csinál.”
Hershel McGriff
McGriff ugyan nem sok versenyen vett részt az élvonalban a négy győzelmet hozó 1954-es szezonja után, 1994-ig tartotta magát a mezőnyben.
Sikereit főleg a nyugati parti sorozatban (ma ARCA Menards Series West) érte el, ahol bajnok is lett 1986-ban. Itt érte el a rekordot is, amikor 90 évesen rajthoz állt a Tucson Speedwayen hat évvel ezelőtt. Richard Childress csapatfőnök elárulta a Hall of Fame ünnepségén, hogy már kezet rázott vele egy ülésre. Tehát amennyiben a legenda a 100. születésnapja után versenyezni szeretne, autó várja majd a csapatánál.
„Úgy nőttem fel, hogy szerettem vezetni. Hétévesen kezdtem egy kocsival amit kecske húzott és négy dollárért vettem a nagybátyámtól. Nyolcadikra jártam, és iskolában egyedül nekem volt autóm – beleértve a tanárokat és az igazgatót.”
McGriff hozzátette, aki többet szeretne megtudni életéről, annak ajánlja az önéletrajzát, ami még nincs megírva, de rajta van a bakancslistán.