Az IndyCar-legenda Rick Mears sok minden átélt. Három bajnoki címet, négy Indy 500-győzelmet és csapattárssal vívott csatákat is. Pont, mint most Will Power és Josef Newgarden.

Az IndyCar 2022-es bajnoki tabellájának élén két Team Penske-versenyző, Will Power és Josef Newgarden állnak. Power előnye három pont Newgardenhez képest, és mindketten kiváló teljesítményt nyújtottak idén. Newgarden öt futamot is megnyert már, és bár Power csak egyet, kiváló átlagteljesítményével ezt ellensúlyozni tudja – olyannyira, hogy vezet is.

Persze nem csak ők esélyesek még a bajnoki címre két futammal a szezon vége előtt. Ott van a Chip Ganassi Racing három versenyzője, Dixon, Ericsson és Palou (ebben a sorrendben), illetve Scott McLaughlint és Pato O’Wardot sem lehet még teljesen kiírni az esélyesek közül.

Az utolsó futam Gatewayen Newgarden sikerét hozta. Ezzel párhuzamosan Power számára csak a kármentés lehetett a cél, ami egyébként nem sikerült rosszul, hiszen bár csak hatodik lett, még így is ganassis riválisai előtt ért célba.

Power és Newgarden tehát egyrészt a Ganassi nagyágyúival is meg kell, hogy küzdjön. Másrészt pedig egymással is. Hogy lehet, hogy kell ezt kezelni? Rick Mears tud egyet s mást a témában.

Nem az első és nem is az utolsó, egymás ellen küzdő csapattársak

„Soha nem akartam egy csapattársnak bajt okozni. De soha nem akartam általában senkinek bajt okozni, mert azzal magamat is kiírhattam a versenyből” – mondja Mears. „A cél tehát az volt, hogy jussak el a célvonalig. Mindegy, ki ellen versenyzek. Ha pedig ez egy csapattárs volt, pláne gondolnom kellett a csapatra is. Az ember nem akarja tönkretenni a munkáltatója esélyeit a bajnoki címre. Emellett viszont az ember nyilván le is akarja győzni a csapattársát. Ezzel minden versenyző így van. Mindig azt mondtam erre, hogy ha ez megvan, akkor biztos a munkád. De ha egy csapattárssal versenyzel, gondolnod kell a nagyobb képre is. Hogy a csapattulajdonosnak valószínűleg teljesen mindegy, ki nyer, ha az egyikőtök az. Voltak olyan versenyek, amikor ha azt láttam, hogy a csapattársam gyorsabb nálam, inkább elengedtem. Nyilván nem hagytam, hogy csak úgy elmenjen mellettem, de ha azt láttam, hogy a kör háromnegyedén tol le a pályáról, inkább beleemeltem a gázba, hogy hadd előzzön meg.”

Mears következő sorait egyfajta ars poeticaként is fel lehet fogni. „A cél, hogy neki és nekem is minél kevesebb legyen az időveszteség. Ha viszont ott van mögöttem, de nem előz meg, akkor nem elég gyors hozzá. Nincs miért aggódni. Viszont emlékezni kell, hogy ő azért a csapattársad. Ugyanazért a csapatért versenyeztek, így pedig néha fel kell adni az egódat. Egy csapattárssal más harcolni.”

Mears nem csak a levegőbe beszél. Bár 1984-es súlyos sérülése után a következő szezonra egyre inkább formába lendült, ekkor még mindig csak részszezont teljesített a CART-ban. Így pedig hajlandó volt belemenni abba a Team Penske-döntésbe is, hogy amikor Phoenixbe csak két autót vittek, ő legyen az, aki kihagyja a versenyt.

A döntés végül bejött – az idősebbik Al Unser megnyerte a phoenixi futamot, később pedig a bajnokságot is – egyetlen ponttal fia, Al Unser Jr. előtt.

Ki nyer?

Josef Newgarden az elmúlt három év egyikében sem szorult ki a tabella első két helyéről. Power viszont 2019-ben és 2020-ban ötödik, tavaly pedig csak kilencedik helyen zárta a szezont. Ez viszont Mears szerint az égvilágon semmit nem jelent a következő szezonban mutatott formát illetően.

„Ha kiveszel egy versenyhétvégét véletlenszerűen, azt nagyon sok minden befolyásolhatja. Az autó, a gumik, forgalom az időmérőn, hogy aztán ebből honnan kellett felzárkóznia… Mert bárki eldobhatja az autót előtted az időmérőn, és buktad is a jó körödet. Ilyenkor csak 12., 13., 15. vagy, ahonnan nagy meló felzárkózni. Mindg mondom, hogy akármilyen jó az autód, kell melléd Fortuna istenasszony jóakarata is.”

Mears szerint szó nincs Power mentalitásbeli váltásáról.

„Tulajdonképpen bárhová rakod őt a rajtrácson, valahogy meg fogja találni az utat előre. Ez pedig óriási dolog. Én sosem voltam képes erre, pedig próbálkoztam becsülettel… Ha valamin változtatott, elég jól sült el. De nem hinném, hogy más lenne a hozzáállása. Ami változott nála, az az az érettség, amivel úgy áll minden versenyhez, hogy mit lehet az adott körülményrendszerből kihozni. Nem aggódik elbukott pole-ok és győzelmek miatt. És ez nagyon fontos. Hozd ki a versenyedből a legtöbbet, akárhol is állsz a mezőnyben. A mentális megközelítés kérdésköre maximum annyiban releváns, hogy bár még mindig el tudják vonni a figyelmét bizonyos dolgok, de ezeket most már sokkal könnyebben engedi el.”

Mears le van nyűgözve Newgardentől is. „A versenyzők fejlődnek folyamatosan. Így egy topversenyző is jobb kell, hogy legyen, mint 2020-ban volt. Josef márpedig ez a kategória, az egyik legnagyobb tehetség a mezőnyben. Folyamatosan tanul azokból a hatásokból, amik érik őt. Mindig van mit tanulni, és biztos vagyok benne, hogy ezt Josef is tudja. Soha nincs két egyforma körülmény. De folyamatosan egyre jobbá és jobbá válik. Jobb most, mint két éve. Két éve pedig jobb volt, mint amikor felkerült az Indy Lightsból.„