Hogyan vesznek el a pilótáktól többszáz, többezer pontot? Miért lesz hosszabb egy-egy verseny távja a kiírtnál? Hogy működik itt a csapatsportokból ismert rájátszás-rendszer? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a NASCAR-ról, hogy segítsünk eligazodni a furcsaságok között a szezon első versenye előtt.
A NASCAR-bajnokság alatt elsősorban a csúcskategóriát, a Cup Series-t értjük, ide elsősorban az alacsonyabb, szintén a NASCAR, mint szervezet által felügyelt sorozatokból érkeznek a pilóták, az Xfinity és a Truck Series-ből. Körülbelül olyan a hierarchia, mint a fociban az NB1-NB2-NB3, vagy az F1-F2-F3.
A szezon és a versenyek
Az idény a hétvégi nyitánytól egészen november 5-ig tart, 36 futamból áll. Az erőltetett menetben csak májusban és júniusban lesz egy-egy verseny nélküli hétvége, sőt, a májusi szünetet egy All-Star verseny tölti ki. A futamokat kettő kivételével vasárnaponként tartják, magyar idő szerint többnyire 20:30 és 21:30 közötti rajtidőpontokkal, illetve néhányszor későbbre tolódik a kezdés.
A helyszínek igen változatosak: többségében oválpályák alkotják a naptárat, ezeken bizonyos szabályok eltérnek a hosszúságuk (rövid ovál, ovál, szuperovál) alapján. Európai szemnek ismerős, döntött helyett “rendes” kanyarokat tartalmazó pályák (“road course”-ok) is akadnak, és idén először utcai pályán is összecsap a mezőny Chicagóban. Külön csemege az aszfalt helyett salakon rendezett bristoli forduló.
Négy különböző pályatípuson (ovál, szuperovál, bristoli salak, egyéb pályák) különböző lebonyolításúak a hétvégék. A 36 állomásból 32-n, az oválokon és az egyéb pályákon az előző futam végeredménye alapján két csoportba bontják a mezőnyt az időmérő első fordulójára, és mindkét csoportból az első 5-5 jut tovább az első tíz rajthelyről döntő második fordulóba. A különbség annyi, hogy az oválokon egy (néhol két) mért kör dönt a rajtsorrendről az időmérő első és második fordulójában is, míg az egyéb pályákon 15, illetve 10 perces intervallum áll a pilóták rendelkezésére.
A maradék három helyszínen más a lebonyolítás: a két szuperoválon, a két futamnak otthont adó Daytonában és Talladegában nincs edzés, hanem egyből időmérőt tartanak, és itt nem bontják két csoportba a mezőnyt, szimplán a tíz leggyorsabb jut tovább a második fordulóba. (A Daytona 500-on további különlegesség, hogy az időmérő második fordulója csak az első két rajthelyről dönt, a többiekre még vár két kvalifikációs futam a rajtsorrend meghatározására. De ez már lezajlott.) Bristolban a salakos oválpályán pedig kuriózum a menetrend, hiszen itt négy kvalifikációs futam végeredménye rajzolja ki a rajtsorrendet, melyekre sorsolással osztják be a pilótákat.
A futamok időtartama többnyire 3-3,5 óra, de néhol 2,5 óráig sem, vagy épp 4 óránál tovább tart a küzdelem. Ezt jelentősen befolyásolja, hogy hányszor van szükség biztonsági autós fázisra. Baleseteknél ugyanúgy sárga zászlóval jeleznek, mint az F1-ben, és amikor ez az egész pályára érvényes, jön a biztonsági autó. Ilyenkor először csak az élen haladóval azonos körben lévők mehetnek a bokszba. Az újraindításnál libasorba rendeződnek a pilóták, a páratlan számú helyezettek (az első, a harmadik stb.) eldöntik, hogy a belső vagy a külső ívet választják, a páros helyezettek pedig vagy bemennek az előttük választó mellé a másik ívre, vagy követik az illetőt.
A versenyt nem inthetik le biztonsági autós fázissal (kivéve, ha az utolsó körben történik incidens), ilyenkor két kör ráadás következik az újraindítás után, és ez megismétlődik egészen addig, amíg az utolsó előttinek szánt kör tiszta nem lesz. Egy 2010-es futamon például 16 körrel lett hosszabb a teljesített táv az eredetileg kiírtnál.
A mezőny
Az egyes futamokon 40 autó indulhat, ebből 36 hely az állandó „belépővel” rendelkezőké. Ezek az úgynevezett „charter” autók, melyek tulajdonosai éveken át tartó színvonalas teljesítménnyel érdemelték ki a részvételi jogot. E jog szabadon értékesíthető új befektetőknek, de a NASCAR opcionálisan el is veheti attól, akinek a csapata három egymást követő évben az utolsó három között zárt a csapatok értékelésében. A rendszer célja, hogy a sorozatra rossz fényt vető kalandorok ne garázdálkodhassanak sokat. A mezőnyben a maradék 4 helyet kapják meg az „open” indulók, értelemszerűen ha ennél többen jelentkeznek a versenyre, akkor nem mindenki jut be rá.
Egy csapat négy autót indíthat a versenyeken. Az állandó mezőnyt jelenleg hét világbajnok pilóta alkotja: Joey Logano (2018, 2022), Kyle Larson (2021), Chase Elliott (2020), Kyle Busch (2015, 2019), Martin Truex Jr (2017), Kevin Harvick (2014), Brad Keselowski (2012). A csapatok közül pedig kiemelkedik többek között a Hendrick Motorsports, a Joe Gibbs Racing, a Penske, a Stewart-Haas Racing, a TrackHouse Racing.
A pilóták kevésbé diplomatikusan állnak a konfliktusokhoz, mint a Forma-1-ben vagy más elit autós bajnokságokban, gyakoribbak a piszkos húzások és az összetűzések a pályán és a pályán kívül.
Az értékelés
A versenyek és a bajnokság pontozása komplikált, eltér az autósportban hagyományostól, ezért megpróbálunk mankót nyújtani.
- A versenyek pontozása
Minden rajthoz álló kap pontot, függetlenül attól, hogy célba ért-e vagy sem, és a Forma-1-gyel ellentétben itt mindenki kap helyezést a rangsorban, még az első körben kiesők is. A táv végén a győztes 40 pontot kap, a 2. 35-öt, a 3. 34-et, majd így tovább helyezésenként egyesével csökken a pontszám, egészen a 36. pozícióig, aki ugyanannyit kap, mint a többiek a 37-40. helyen. (Értelemszerűen előfordulhat, hogy egy futamon kevesebben, mint 40-en indulnak.)
Eddig tiszta, utána jön a bonyolítás: minden versenyt három szakaszra (“stage”-re) bontanak, az első a távnak körülbelül a negyedénél, a második a felénél ér véget. Ezek végén az adott állás szerint az első 10 kap pontot, az 1. 10-et, a 2. 9-et, a 3. 8-at stb. Kivételnek számít a leghosszabb verseny, a charlotte-i Coca Cola 600, ahol három helyett négy szakaszra bontják a viadalt.
Van még néhány csavar a történetben, a bajnoki tabella nem úgy alakul ki, hogy egyszerűen összegzik az így szerzett pontokat…
- Bajnoki értékelés
A 36 futamból az első 26 és az utolsó 10 (a rájátszás, vagyis a “playoff”) két külön történet, augusztus vége határvonalat jelent. A rájátszásba 16-an jutnak be, a tabellán ők innentől külön szálon futnak, noha az utolsó tíz futamon is ugyanabban a mezőnyben indulnak, mint a többiek. A bajnok közülük kerül ki.
Az első 26 futamon a fenti pontszámítással gyűjtögetik a pontokat a pilóták, de nem ez az elsődleges tényező a rájátszás mezőnyének kialakításában. A győzelmek száma határozza meg, ki jut be oda, és ha nem volt 17 különböző győztes, a szabad helyeket a pontállásnak megfelelő sorrendben töltik fel. Amennyiben legalább 17-en nyertek futamot, az egy győzelmet aratók között szintén a pontállás dönt a továbbjutásról/kiesésről. Ez esetben a szorgos hangyaként stabilan pontokat gyűjtögető, de győzelem nélküli pilóták számára véget ér a hadjárat a bajnoki címre. Kitétel továbbá, hogy a rájátszásba csak olyan juthat be, aki mindegyik versenyre megpróbálta kvalifikálni magát.
| Példa az ellentétek feloldására: tavaly az első 26 futamon 16-an nyertek futamot, közülük 15-en így biztosították a helyüket a rájátszásban. A 16. győztes, Kurt Busch a július végi agyrázkódását követően nem vezetett, így ő kiesett az egyenletből. A ponttáblázaton alapból 3. és 4. helyezett pilóta nem győzött, így előbbié, Ryan Blaney-é lett a maradék kiadó hely, Martin Truex Jr. pedig kihullott a bajnoki címért vívott küzdelemből, miközben a 19. Austin Dillon az egy szem győzelmének köszönhetően még részese maradt. |
Amint megvan a 16 fős névsor, mindegyikük pontszámát 2000-re változtatják, de ehhez hozzáadnak még néhány pontot: az addigi futamgyőzelmekért 5, a szakaszgyőzelmekért 1 jár, továbbá az eredeti tabellán elfoglalt sorrendjük alapján az első tíz helyezett is kap bónuszt, 15-10-8-7-…-1 megoszlásban. (Fontos kitétel, hogy ez csak a 16 fős rájátszás-mezőny tagjaira vonatkozik, így Truex egy éve hiába állt a 4. helyen 26 futam után, a 4. helyért járó bónusz pontokat nem ő kapta.)
Innentől három futamonként négy-négy pilótával csökken a rájátszás mezőnye, tehát a 29. futam után 12-en, a 32. után 8-an, a 35. után négyen maradnak versenyben a bajnoki címért. Aki az adott háromfutamos periódusban futamot nyer, az automatikusan továbbmegy a következő fordulóba, egyébként a pontszám dönt a továbbjutásról. Az egyes periódusok végén rendre 3000-re, 4000-re, 5000-re emelik a versenyben maradt pilóták pontszámát, amihez hozzáadják a kiharcolt extra rájátszás-pontokat. Az utolsó, 36. futamon a négy érintett pilóta végső helyezése dönt a bajnokság első négy helyének sorrendjéről, és ők ekkor kivételesen nem kapnak pontokat a részszakaszok végén.
A tabella 5-16. helye a rájátszásba jutó, majd az utolsó négyesig el nem jutó pilóták között dől el. Akik az egyes periódusok végén kiesnek, azok pontszámát visszaállítják arra, amennyi a rájátszás kezdetén volt, majd a rájátszás során szerzett pontok alapján alakul ki a tabella sorrendje. Denny Hamlin-nek például tavaly a 4134 pont nem volt elég a továbbjutáshoz a fináléba, ezért a 35. futam után visszaállították a pontszámát 2013-ra, amivel a rájátszást kezdte, majd ehhez hozzáadták a rájátszásban szerzett pontokat, így zárta az évet 2379 egységgel.
A szövevényes módszert 2004-ben vezették be, miután a bajnok egyetlen győzelemmel és sok jó pozícióban történő célba érkezéssel végzett a tabella élén, miközben volt olyan, aki nyolc győzelme ellenére csak a 6. helyen zárt a sok kiesés miatt.
A versenyeket élőben közvetíti az ARENA4 a különböző felületein, idén már a második és a harmadik számú liga sorozatából is.