A Red Bull autóbemutatóján sokan azt remélik, bejelentik majd, hogy a Ford lesz a partnerük. A „kék ovál” legutoljára a Jaguar révén szerepelt a királykategóriában, az akkori felsülésük eredményeként pedig épp az a cég lépett be a Forma-1-be, akikkel most köthetnek szövetséget.
A Ford a Jaguar révén szállt be 2000-ben a F1-be, méghozzá az előző szezonban futamot nyerő Stewart Grand Prix helyén, a várakozásokhoz azonban közel sem értek az eredmények. Gary Anderson a csapat technikai igazgatója volt az első évben, és visszaemlékezése szerint már az első pillanattól látszott, hogy nem lesz jó vége.
„Én 2000-ben voltam technikai igazgató, miután a Stewartnál is ezt a tisztséget töltöttem be, de ami utána történt, hogy megszabadultak tőlem, beigazolta azt, hogy a Ford emberei nem tudták, miről szól az F1.”
„Tovább kellett volna vinni a Stewart sikerét és belefektetni a csapatba, de pont az ellenkezőjét tették.”
Anderson a kockáztatást hiányolta a Ford részéről, hiszen nem engedték kibontakozni a merészebb ötleteket.
„Nem fogok neveket megnevezni, mert nem egy ember hibája volt, inkább az egész rendszerszintű eltérés a Ford működése és aközött, ahogy egy F1-es csapatnak kéne működnie. Néhány kifejezetten okos emberrel dolgoztunk együtt a Fordtól, de őket is megkötötte a bürokrácia.”
„Ez nehézzé tette, hogy kibontakozzanak és jó munkát végezzenek, mert meg kellett védeniük magukat a Ford embereitől, akik maguk is csak a munkahelyükre vigyáztak és bólogattak a feletteseik minden egyes szavára.”
Eddie Irvine’s 2001 Jaguar F1 car at @BMMuseum 🏁 pic.twitter.com/rGnJADg8hg
— David Boswell (@DavidBoswe11) November 11, 2019
Anderson kiemelte, hiába voltak a Ford gyári csapata más márkanév alatt, nem volt sok köze a kettőnek egymáshoz úgy, mint például a mai gyári csapatoknál. Bár a Ford egyik másik cége, a Cosworth szállított nekik motorokat. Amellett, hogy nem kritizálhatták őket, pedig látták, hogy csökkent a teljesítmény; nem is kaptak tőlük adatokat, hiába tartoztak egy cégcsoporthoz.
A nagy újításuk abban az évben a váltó olajozásában rejlett, hiszen motorból átvezették a maradék olajat a váltón is, hogy súlyt spóroljanak. A Cosworth azonban egy finomabb szűrőt vezetett be tudtuk nélkül, amitől csökken az olaj sebessége, így nem tudták kihasználni a rendszer előnyeit.
Gary Anderson azt is fájlalta, hogy a Ford szélcsatornájában nem tudományos módszer szerint mérték le az adatokat, hanem összevissza. Annyira haszontalan volt az ottani tapasztalat, hogy végül egy reptéri kifutópályán, gyapjúszalagokkal kísérletezték ki a hibás részt.
A másik technikai problémájuk Johnny Herbert váltójával volt, ahol az olaj távozására szolgáló lyuk nem volt elég nagy. Állapították meg, miután a gyári utasítással ellentétesen belenéztek a váltó dobozába. És csodák csodájára a probléma egyetlen fúrás után megjavult.
„Amikor a Ford megvette a Stewartot, olyan volt, mintha egy kapcsolót nyomtak volna át. Ha csak egy kicsit is nyitottabb kultúra lett volna, ahogy Jackie Stewart idején, akkor őszintén hiszem, hogy a csapat olyan sikeres lett volna, mint később a Red Bull is lett, miután átvették az istállót.”
Egészen 2004-ig bírta a Ford, akkor pedig a Red bullnak adták tovább a csapatot. Addig két dobogót szereztek Eddie Irvine révén, de a korábbi sikerek elmaradtak.
Ez az amerikai céges kultúra az, amitől Anderson fél, hogy nemcsak a Red Bullal összekötött Ford, hanem a Cadillac, az Andretti partnere is ezzel a hozzáállással vágna bele az F1-es projektbe.
A Red Bull csapatfőnöke elismerte, több pénz segítene az Andretti helyzetén