A szezon végén visszavonuló Aric Almirola már többször is közel volt a Daytona 500 győzelemhez, azonban nyerni sosem tudott.
Aric Almirola lehet, hogy a szezon végén visszavonul a NASCAR Cup Series teljes idejű versenyzésétől, de mint sokan mások előtte, ő sem zárja ki, hogy valaha újra versenyautóba üljön. Különösen, ha a Daytona 500-ról van szó.
„Beszélnem kell erről a feleségemmel és a gyerekeimmel, és megnézni, hogy kapok-e tőlük engedélyt” – mondta Almirola a Racer-nek.
„Sosem tudhatod, mit hoz a jövő. Az elmúlt években úgy jöttem ide, hogy ez lehet az utolsó 500-am, hiszen nem volt a következő évre szerződésem. Soha nem tudhatod, mikor lesz az utolsó Daytona 500-as versenyed.”
Almirola 2007-ben indult először a Cup Series-ben, és 2012 óta teljes munkaidőben versenyez. Karrierje során három győzelmet szerzett. Azonban hosszú ideje köztudott, hogy több időt szeretne tölteni a családjával.
Almirola elmondta, hogy két gyermeke – fia, Alex idén 10 éves, lánya, Abby pedig 9 éves – abban a korban van, amely éveket nem szívesen hagyna ki apaként.
A floridai születésű Almirola nagyra tartja a Daytona International Speedwayt. Egy esővel rövidített 2014-es nyári futam szolgáltatta Almirola első győzelmét a sorozatban, és minden alkalommal, amikor Almirola elutazik a pályára, ez különleges emlékeket szakít fel benne.
„Amikor Kansasban összetörtem magam és eltörtem a hátam (2017-ben), nem voltam biztos benne, hogy vissza tudok majd térni ide, Daytonába.”
„Mivel csak néhány órányira nőttem fel, ez az otthonom. Mindig libabőrös leszek, amikor áthajtok azon az alagúton, és ez a szezon kezdete és a lehetőségek földje, amikor megjelensz itt az év első versenyén.”
„Mindenki pozitív hangulatban érkezik ide, és úgy gondolja, hogy lehetősége van megnyerni a Daytona 500-at.”
A sűrű hét és a menetrend ellenére – amelyet Almirola szerint percről percre megterveznek számára – Almirola emlékeztette magát, hogy lassítson és mindent pillanatot szívjon magába.
A Daytona 500-on való 11 indulása során Almirola legjobb helyezése a negyedik hely volt 2017-ben.
Mi lett volna ha? A 2018-as Daytona 500 fájó emléke…
De az egy évvel későbbi futam volt az, ami a legemlékezetesebb számára. Almirola a fehér zászlós körben vezetett a 3-as kanyarba érve, amikor Austin Dillon összetörte őt.
Ez egy olyan „mi lett volna, ha” pillanat, amin valószínűleg soha nem fogja túltenni magát a Stewart-Haas Racing sofőrje. De megpróbál túllépni rajta.
„Őszintén szólva nem töltök túl sok időt azzal, hogy ezen gondolkodjak” – mondta Almirola. „Szeretnék Daytona 500-as bajnok lenni? Abszolút, és nagyon szeretném, ha idén sikerülne. Fantasztikus lenne, és ha soha nem sikerülne, az sem baj.”
„Emlékszem, amikor felnéztem a lelátóra – és tudom, hogy a lelátók azóta megváltoztak -, hogy amikor kisfiú voltam, ott ültünk a nagyapámmal, az apámmal, az anyukámmal, a nagynénéimmel és a nagybácsikkal.”
„Nyertem egy Duelt, és ott álltam a victory lane-en, és csak néztem felfelé, hitetlenkedve.”
„Ismerem tehát a győzelem érzését itt, de még nem nyertem Daytona 500-at, és ez nagyon különleges lenne; de a nap végén a trófeák porosodnak, és én nem teszek fel mindent arra, hogy Daytona 500-as bajnok legyek.”
Almirola vasárnap délután a 38. helyen gördül ki a Daytona 500-ra.