1972-ben a olyan megasztárok voltak a Ferrari versenyzői között mint, Mario Andretti és Jacky Ickx, talán a valaha volt legtehetségesebb duó, a sportautózás történetében.
Ezekben az időkben az egyik versenykategóriából a másikba való ugrálás teljesen normálisnak volt tekinthető.
A Scuderia akkori F1-es párosa 50 évvel ezelőtt ezen a napon diadalmaskodott a Daytona 6 órás versenyen, megalapozva az olasz gyártó világbajnoki címét abban az évben.
És, hogy miért volt hat órára limitálva az amerikai hosszútávú versenyek királya? Nos, az FIA 1972-et a sportautóversenyzés átmeneti évének nyilvánította.
A sebesség és a költségek kordában tartására tett kísérletében az irányító testület betiltotta a nagy hengerűrtartalmú prototípusokat, például a dicsőséges Porsche 917-est és ősriválisát, a Ferrari 512-est.
Az új, „költségcsökkentés alapelvű” 3 literes motorral rendelkező Group 5 sportkocsi-osztállyal próbálta meg helyettesíteni őket.
Az FIA azonban úgy vélte, hogy az új 3 literes autók talán nehezen bírnák ki a 24 órát, ennek tudatában csökkentették a daytonai verseny hosszát is.