Stirling Moss négyszer végzett az F1 bajnokságának 2. helyén és kétszer a 3.-on, ezért gyakran hivatkoznak rá a legjobb pilótaként, aki sosem nyert világbajnoki címet. A híres Sebringi 12 órás futamon azonban első kísérletre nyert.
Mivel karrierje nagyrészt egybeesett a legendás Juan Manuel Fangióéval, nem kell szégyenkeznie az ezüstérmek miatt, amik közül az utolsó épp saját sportszerűségére vezethető vissza, mivel bajnoki riválisát megmentette egy büntetéstől a vallomásával.
Feltörekvő pilótaként, 1954-ben Moss vélhetően még csak remélte, hogy ilyen szép karriert fut be, így nem sokat habozott, amikor az amerikai versenyző és csapattulajdonos, Briggs Cunningham az Egyesült Államokba invitálta a Sebringi 12 órás futamra.
„Felhívott és megkérdezte, versenyeznék-e nála. Nagyon el akartam jutni Amerikában, mert akkoriban ott bármit meg lehetett venni, én színes harisnyát akartam vásárolni a barátnőmnek, meg egyéb cuccokat, amiket Angliában nem lehetett kapni. Észre sem vettük, hogy pár éve háború zajlott” – idézte az FIA honlapja Mosst egy összeállításban.
„Kevés amerikai volt azon a szinten, mint amit Európában megszoktunk – tette hozzá. – Szinte nem is mertem elárulni nekik, hogy autóversenyző a foglalkozásom, mert arról mindenkinek gyorsulási versenyek jutottak eszébe.”
Az autója egy olasz prototípus, az OSCA MT4-es modellje volt, ezt 1948-tól 1956-ig gyártották, maga a vállalat pedig az 1960-as évek végéig létezett. Az 1,5 literes motorral felszerelt kocsi kis halnak számított az Aston Martinokat, Ferrarikat, Jaguarokat, Lanciákat felvonultató mezőnyben, az összetettbeli sikerre esélytelennek látszott, hiszen az említett márkák jóval izmosabb erőforrású autókat küldtek harcba. Az OSCA modelljével nem is azonos kategóriában indultak a hivatalos kiírásban.
A mezőnyben ott volt az addigi négy F1-es bajnokságból hármat megnyerő Fangio és Alberto Ascari, valamint olyan híres tagok az 1950-es évek mezőnyéből, mint Eugenio Castellotti, Luigi Musso, Luigi Villoresi, Piero Taruffi, Robert Manzon, Tony Brooks vagy épp az 1961-es bajnok, Phil Hill.
A 12 órás táv első körét Moss a 4. helyen fejezte be, és ahogy telt az idő, a kor legcsillogóbb pilótáinak többsége kiállni kényszerült műszaki hiba miatt. Moss és váltótársa, Bill Lloyd azonban erőn felül teljesítve egy (Taruffi és Manzon Lanciája) kivételével az erősebb autók előtt maradt. A verseny vége a leszakadó eső is nehezítette a mezőny dolgát.
Az utolsó órában Manzon alatt megállt az autó, amit csapattársa, Taruffi betolt, ezért a párost diszkvalifikálták, így a kérdés az volt, Mossék le tudják-e dolgozni a hátralevő időben a többkörös hátrányukat. Ez sikerült, így a brit pilóta elmondhatja magáról, hogy első próbálkozásakor rögtön nyert Sebringben.
„Szörnyű körülmények között nyertük meg a futamot. Hihetetlen volt, ahogy a kis Osca csak ment és ment. A fékjei pocsékak voltak…de a kanyarokban csúszkálva le lehetett lassítani a kocsit” – mondta Moss.
A brit klasszis az 1962-ben elszenvedett, pályafutása végét jelentő súlyos balesetéig minden évben visszatért versenyezni Sebringbe, de győzni már nem tudott, 1957-ből volt még egy 2. helye.