Egy 36+2 hétvégés naptárral rendelkező versenysorozat nem gyakran engedheti meg magának azt a luxust, hogy szabadhétvégéket szúrjon be két verseny közé. Az utóbbi évtizedekben azonban mintegy biztos pontként a húsvét hétvége az első pihenőt jelentette a csapatok számára. A múlt vasárnapi bristoli futam azonban megtörte ezt a hagyományt, amely meglepő módon nem tekint vissza olyan régi múltra, mint azt elsőre gondolnánk.
A mélyen vallásos Egyesült Államokban a húsvét legalább annyira szent ünnep, mint a keresztény világ többi része számára a karácsony. Míg például Angliában vagy Franciaországban tradicionálisan ekkorra időzítik a legnagyobb nemzeti autó-, és motorsport bajnokságok rajtját, az amerikaiak számára hosszú éveken keresztül tabunak számított a húsvéti versenyzés. Ennek megfelelően a NASCAR sem nagyon erőltette az „Easter Bunny 500” hagyományának megtörését. A hőskorban azonban jónéhány alkalommal előfordult, hogy Jézus feltámadását is a versenypályákon kellett megünnepelni.
A Húsvéti Nyúl helyett egy majom vitte el a showt
A sorozat 1949 óta íródó történelme során mindössze 11 (a hétvégi bristoli futammal együtt 12) alkalommal írt ki versenyt a húsvéti hétvégére. Ezek közül az első az 1953-as évben csattant el. Az akkor 37 versenyből álló szezon 5. versenyét április 5-én, húsvét vasárnap rendezték. A helyszín, az akkor még dirt felülettel rendelkező Charlotte Speedway volt.
A nevezői létszám átlagosnak mondható, hisz 28 autó vágott neki a 150 körös viadalnak. Az élről a címvédő Tim Flock rajtolhatott, aki a 150 körből 87-et töltött az élen, 3 körrel a vége előtt azonban szertefoszlottak győzelmi reményei. A véghajrában az Oldsmobile-t terelgető Dick Passwater vette át a stafétát Flocktól, aki végül negyedik helyen zárta a versenyt.
Nem az eredményről, de mégcsak nem is az időpontról híresült el az első húsvéti futam, ez volt ugyanis az első olyan verseny, amelyen egy NASCAR versenyző nem egyedül foglalt helyet az autóban. Az utazószerelők, mire a szériaautózás berobbant volna az Egyesült Államokban, már kikoptak az autóversenyzésből, így a NASCAR futamokon már egyedül kellett helytállniuk a versenyzőknek.
A Charlotte-i futamra azonban Tim Flock és csapata, szakítva az addigi hagyományokkal „leigazolt” egy másik „versenyzőt” is az autóba. A sok idézőjel nem véletlen, a Flock mellett helyet foglaló Jocko Flocko ugyanis nem egy szakember, sőt, mégcsak sem is ember volt. A nevezett illető ugyanis egy igencsak kíváncsi természetű, versenyzői ambíciókat a nevezett esetig vélhetően egyáltalán nem dédelgető rézuszmajom volt.
Fotó: TimFlock.com
Az akciót Flockék teljes titokban hajtották végre. A különös utastársra csak a verseny után derült fény, miután a körön belül zárók közül utolsóként célba érő páros kiszállt az autóból. Flock, kézenfogva Jockót a nézők elé vezette újdonsült társát, akik nem akartak hinni a szemüknek. Mint később kiderült, hasonlóan voltak ezzel a versenyzők is.
Egyikük, mikor verseny közben átpillantva vetélytársa autójára, megpillantotta Jockót, annyira ledöbbent, hogy kis híján neki ment a falnak. A különös performansz óriási sikert aratott a kilátogató nézők körében, így a NASCAR vezetősége nem is gördített akadályokat a különös páros közös folytatásának útjába.
1954-ben szintén 37 versenyt rendeztek, melynek ezúttal 9. versenye esett húsvét vasárnapra. A helyszín ezúttal a Central City Speedway 0,5 mérföldes dirt oválja volt, melyen Gober Sosebee diadalmaskodott. A verseny a 39 éves georgiai pályafutása második, és egyben utolsó győzelmét hozta, a közönségkedvencnek egyáltalán nem mondható pálya pedig a szezon végén be is zárta kapuit.
Az újabb próbákozást egy lelátó bánta
A húsvéti versenyek 1959-ben folytatódtak, és egészen 1965-ig minden évben rendeztek versenyt. Ebben többek közt a versenyek számának növekedése is szerepet játszott, hiszen ezekben az években egy szezonban akár 62 versenyt is rendeztek a szériaautózás csúcskategóriájában.
A legemlékezetesebb viadal ebből az érából az első, 1959-es, a Wilson County Fairgrounds-on lebonyolított futam volt. Különös jelenetek ezúttal nem a pályán, sokkal inkább az azt szegélyező nézőtéren zajlottak.
A verseny napján ugyanis, délután 1:45-kor riasztás futott be a helyi tűzoltóságra, melyben a tűzlovagokat a közeli pályához riasztották. Történt ugyanis, hogy a 8000 fős nézősereg kevésbé eszes tagjai úgy gondolták, jó ötlet lesz a hideg időjárás elleni védelem jegyében tüzet rakni a lelátó alatt. A majd’ 40 éves, 61 méter hosszú faszerkezetű lelátó, nem meglepő módon elég hamar lángra kapott, az azonban már csak a csodának volt köszönhető, hogy nem vált az egész a tűz martalékává.
A nézők, akik közül szerencsére senki nem sérült meg, kezdetben ugyanis saját hatáskörben próbálták kezelni az egyre inkább elhatalmasodó tüzet, és csak mintegy 20 perccel később jelentették az esetet a pálya személyzetének.
A lángok megfékezését követően a versenyprogram, mintha mi sem történt volna, folytatódott tovább. Az eset a nézőket sem tántorította el, akik a kerítés mellett felsorakozva nézték végig, ahogy a 200 körből 166-ot az élen töltő Curtis Turner-t megelőző Junior Johnson megszerzi pályafutása 12. győzelmét.
Fotó: NASCAR Media
A Wilson-i versenyt a következő évben is húsvétkor rendezték, ami immár különösebb közjáték nélkül, Joe Weatherly győzelmével zárult.
1969-ben és 1970-ben még rendeztek húsvéti futamokat, a modern éra beköszöntével azonban, egyfajta íratlan szabályként, a kereszténység legnagyobb ünnepének hétvégéjére rendszerint kimenőt kapott a mezőny.
A futam, ami miatt szabályt változtatott a NASCAR
Előzetes naptárban egészen az idei évig nem szerepelt többi Kupa futam húsvétkor, 1989-ben azonban különleges módon mégis sor került egy ünnepi futamra. Az ok eléggé prózai. A Richmond-i versenyt az eredeti tervek szerint ugyanis a Daytona 500 utáni héten, február 26-án kellett volna megrendezni, a pályára zúduló hó (!!!) miatt azonban nem maradt más választás, mint az 1 hónapos halasztás.
A verseny, pontosabban annak kvalifikációja egy fontos szabályváltozásnak is megágyazott. Ennek pedig az addig zsinórban 513 kvalifikációt sikerrel abszolváló 7-szeres bajnok, Richard Petty volt az oka. Történt ugyanis, hogy a Király az edzések során csúnyán összetörte autóját, a tartalékautót pedig nem sikerült tökéletesen felkészíteni, így 18 év után először a partvonalon kívülről kellett végignéznie a versenyt.
Fotó: NASCAR Media
Ez a szezon során még további 3 alkalommal megismétlődött Petty-vel. A legenda a két Bristol-i, valamint a North Wilkesboro-i versenyt is kihagyni kényszerült. Annak érdekében azonban, hogy a jövőben hasonló „csúfság” ne történhessen meg a NASCAR 1990-től kezdve létrehozta a „Championship Provisional”-intézményét. Ennek megfelelően a versenyre nevezett korábbi bajnokok közül a legfrisebb győztesnek automatikus indulási jogot garantált a szervezet, így Petty pályafutása hátralévő 3 évében már nem kellett aggódjon a hasonló esetek miatt.
A verseny Petty szereplése nélkül is közönségsikert hozott. A tömött lelátók előtt megrendezett versenyt Rusty Wallace nyerte, akit pár hónappal később bajnokká is koronáztak.
A szabályt erősítő kivételek
Ha a kupában nem is, egyéb nemzeti sorozatokban azért előfordultak ezután is húsvéti versenyek. A ma Xfinity-ként ismert középső sorozat 1994-ben a Hickory Motor Speedwayen futotta utolsó ünnepi futamát.
A sorozat ezt követően sem szakadt meg, az újonnan épített Nashville Superspeedway-en azonban 2001-től kezdve arra már figyeltek, hogy ne közvetlen az ünnepnapra essen a verseny. A rendszerint a húsvéti hétvége szombatjára időzített futamok sora végül 2011-ig tartott.
Most, 2022-ben azonban ezt a hagyományt is átadta a NASCAR a múltnak. A szervezet elsősorban a televíziós nézettségek növekedését várja a különleges időpontban rendezett futamtól. Hogy bejöttek-e a számítások, azt hamarosan megtudjuk. A helyszíni lelátókat elnézve mindenesetre nem számíthatunk sok jóra…